Jóleső munka, finom borok és pazar látvány – Ez fogad minket a lavaux-i borvidéken

Egy éve pont ugyan ekkor, október elején jártunk a Montreaux-től húsz perces vonatútra elterülő UNESCO Világörökségi listás lavaux-i borvidéken, ahol megannyi apró falucska tömörül össze a hegyoldalakon, hogy minél több hely maradjon a szőlőtőkéknek. Varázslatos ott a hangulat. Ahogy kanyargunk felfelé a présházak és öreg kőházak felé, egyre másra mosolyognak ránk az érett szőlőfürtök. Nem is tudjuk megállni, hogy egyet-egyet meg kóstoljunk. Benne van a svájci Nap íze és a sok munka, amit az itt élő gazdák nap mint nap belefektetnek a föld művelésébe. Egyszer az életünk során érdemes ide ellátogatni.

1098

Ez a vidék nem a legnagyobb bortermő terület és nincsenek régi szüreti hagyományai, de azok a borok, amiket az itt dolgozó borászok megtermelnek, igenis ott lehetnének az európai és amerikai polcokon is. Legalábbis azok, amiket mi kóstoltunk vendéglátónk piciny kőházának teraszán. De amint mondta, mielőtt a borok elhagyhatnák az országhatárt, a svájciak megisszák őket, így igen ritka, hogy lavaux-i bort találjunk a világban.

De a terület nagyságától függetlenül munka itt is akad bőven, főleg ha eljön a szüret ideje. Borászunktól azt is megtudtuk, hogy sokszor nem elég az itteni munkaerő – pedig szüret idején mindenki összefog, és még a környező falvakból is eljönnek segíteni a gazdák. Éppen ezért örömmel veszik, ha nem csak vendégként érkezünk ide, de ételért és szállásért még munkát is vállalunk a tőkék között.

A lavaux-i dombok teraszos kialakításúak, alacsony kőfalakkal elválasztva, amik megtartják a földet és a megfelelő ásványosságot is biztosítják. De pont emiatt az elrendezés miatt, a gépi szüret lehetetlennek számít, így csak a kézi szüretelés marad, amihez pedig jócskán kell ember. Mivel az időjárástól függően a szüret októberben csúcsosodik ki – ezért ha mostanában tervezünk svájci utat Montreaux környékére, akkor érdemes még szétnézni a neten és megpróbálni bejelentkezni valamelyik gazdához egy kis munkára – hátha szerencsénk lesz. A köszönet és a jó hangulat nem marad el; de már csak azért is érdemes elmenni erre a vidékre mert egyszerűen csodálatos a látványa.

Mi pont akkor indultunk vissza a vonathoz – persze egy picit spiccesen a remek borsortól – mikor elkezdett leereszkedni a Nap. A tőkék és a kőházak vörös-arany fényben úsztak, és a levegő megtelt az ősz, a szőlő és a friss föld meleg illatával.
De az se keseredjen el, aki nem holnap indul útnak, mert ahogy annak lennie kell, a szüretet vigassággal kell zárni, és ezt a svájci gazdák is jól tudják. A “Lavaux Passion” nevű rendezvény 2018. október 31-től november 4-ig tart és megannyi bortúrát és borkóstolást szervez ez idő alatt. Az idei programsorozatot Bulle (Fribourg) környékén rendezik meg. Az öt nap alatt összesereglenek a vidék pincészetei és borászai, hogy az érdeklődőkkel megismertessék Lavaux és környékének borkultúráját és elmeséljék ők miért szeretik annyira ezt a talpalatnyi napsütötte, Genfi tóra néző területet.

Forrás: rove.me

like-post-icon