Kappadókia varázslatos tájai fölött egy hőlégballon kosarában

Kappadókia egyedülálló sziklaformációi szinte felfoghatatlanok, pedig Törökország sok gyönyörűséges vidékkel várja a látogatókat. Az ország legkedveltebb turisztikai látványossága azonban mindegyiken túltesz rejtélyes “tündérkéményeivel” melyek a Göreme Völgy vidékén emelkednek a magasba.

1447

Kappadókia sziklavilágának egyik legismertebb és leglátogatottabb városkája Göreme. A város egy mély, tufatornyokkal díszített völgyben húzódik, ahol tűzárkő- és tufakúpok között barangolhatunk. Ezeket a képződményeket évmilliók alatt hozta létre a természet, hogy később az ember több ezer éves jelenlétének nyomait hagyja rajtuk. Ez a hely egyszerre temploma a természetnek és a vallásos embereknek. Ha nem csak a felszínt, a szép képződményeket szeretnénk ittjártunkkor megnézni, hanem a vidék lelkülete is érdekel, akkor érdemes megbízni egy helyi vezetőben, mert a jól szervezett csoportos vagy privát vezetett túrákon sokkal több mindent megtudhatunk a vidékről, mint egyénileg kóborolva.

De még ezek mellett is van egy különleges és kellemes módja a táj felfedezésének – egy hőlégballon kosarából. A ballonnal madártávlatból szemlélhetjük meg a Göreme Völgy holdbéli vidékét, a nemzeti parkot, a sziklatemplomokat, az Uchisar sziklaerődöt és persze a csodálatosan furcsa tündérkéményeket. Költségvetésünktől függően különböző ballonos túrák foglalhatóak le, például a Big Five Tours & Expeditions cég közreműködésével. Az egyik 8 napos túra Isztambulból indul Epheszoszon és Kappadókinán keresztül, a túra során utazunk földön és égen.

Persze a rejtett, kőbe vájt „kincseket” gyalog és lóháton is felkutathatjuk, erre sokféle vezetett kirándulás közül választhatunk. De mindegyiknek ugyan az a célja, hogy megmutassa a „tündérkémények”, múltját és jelenét. A kőalakzatokat mielőtt még a turisták felfedezték volna őket, kales-nak azaz kastélyoknak hívták a helyiek. Mindenféle formában és magasságban előfordulnak, de legtöbbször oszlop alakúak; az alsó rész a puha kőzet, melyet a kalapként elhelyezkedő keményebb kőzet véd az idő viszontagságaitól.

A Kappadókiai-fennsík körülbelül 10 000 négyzetkilométernyi, és Anatólia középső részén, Göreme, Ürgüp, Nevsehir, Avanos környékén, 1200-1300 méter magasságban terül el. A 13 millió éve kezdődött vulkáni működés még ma is aktív utóműködéseket produkál. A területre két óriás és több apró tűzhányó ontotta hamuját, ennek következtében a szabályosan rétegzett tufa 400 méteres vastagságban terül el. Ezt a lapos felszínt idővel felszabdalta és kanyargó szurdokokat vájt bele a Kizilirmak és mellékfolyói. Ennek hatására jöttek létre a „tündérkémények”, vagy földpiramisok és egyéb, különböző méretű sziklás ormok. Aztán jött az ember és barlangi tárolókat, házakat vagy egész földalatti városokat vájt a puha kőzetbe. És ezek közül a helyiségek közül egyesék még ma is használatban vannak. A tárolókban találhatunk szőlő, citrom, burgonya és lepénykenyér készleteket felhalmozva a téli időkre.

like-post-icon
Azért utazom, hogy aztán kedvet csináljak hozzá másoknak is, ugyan ebből az okból kifolyólag járom a piacokat és főzök, valamint tanulom a borok nyelvét. Kedvenceim az ázsiai úti célok, de Magyarországon is találok felfedeznivalót.