Miért utazzunk Máltára – Öt ok, amiért ne hagyjuk ki a világ egyik legkisebb országát

Málta szigetcsoportja teljesen egyedi. Itt egyszerre találunk csodás, őskori szentélyeket, fosszíliákkal teli sziklafalakat, csillogó, rejtett barlangokat és csábító búvárkodási lehetőségeket.

1296

Málta 12 ezer évvel ezelőtt összefüggő szárazföldet alkotott a ma alig száz kilométerre fekvő Szicíliával. A kutatások szerint első lakói innen érkezhettek úgy 7 ezer évvel ezelőtt. Egy különösen fejlett nép Kr. e. 3600 és 2500 között építette Málta legrégibb műemlékeit, a megalitikus templomokat. 1798-ban az Egyiptom felé vonuló Napóleon megszállta a lovagok földjét, de hamarosan megérkeztek az angolok: 1814-ben Málta brit fennhatóság alá került. 1964-ben vált független állammá a Brit Nemzetközösségen belül, tíz évre rá pedig kikiáltották a köztársaságot. A brit csapatok 1979-ben hagyták el a szigetet. Málta 2004-ben csatlakozott az EU-hoz.

Az emberek Máltán melegszívűek és barátságosak. Így aztán nem kell meglepődni, ha útbaigazításkor el is kísérnek egy darabon, hogy biztos jó irányba induljunk el. Mivel a vidék nagyrészt római katolikus, ezért hatalmas templomok uralják a tereket. De ennek ellenére a kulturális sokszínűség – ami generációkon keresztül egymásra épült – mindenhol meglátszik. A máltaiak anyanyelvében egyszerre hallunk arab, olasz, francia és angol szavakat; ételeiknek szicíliai és közel-keleti fűszerezése van, miközben olyan helyi alapanyagokkal dolgoznak, mint a nyúlhús és méz.

Máltáról egy rövid hajóúttal eljuthatunk Gozo szigetére, ahol egészen 2017. március 8-ig egy csodálatos sziklaképződmény, az Azúr Ablak várta a látogatókat. Azon a szomorú márciusi napon azonban a viharos időjárás és a felbőszült tenger miatt összedőlt, és a vízbe zuhant Málta híres és rendkívül kedvelt turistalátványossága és természeti képződménye, az Azúr Ablak. Újraépítésére már most vannak tervezetek, de a helyik egyelőre még a veszteséget igyekeznek feldolgozni.

Azonban ennek ellenére is érdemes ellátogatni a szigetre, hiszen az „Ablakon” kívül Málta testvérszigetén még találni jó pár érdekességet. Ilyen például a Ramla Bay, melynek hosszú homokfövenye fölött egy kis barlangot találunk. A legenda szerint ez volt az Odüsszeia-beli Kalypso nimfa barlangja.

A Máltához tartozó harmadik mini-sziget, Comini szinte majdnem lakatlan, mindössze 4 állandó lakosa van. Elhelyezkedését tekintve Málta és Gozo között fekszik. Nevét a korábban jelentős mennyiségben itt termesztett köményről kapta. A sziget nagy része madár- és természetvédelmi terület. Itt forgatták a Monte Cristo grófjának legutolsó, remekül sikerült feldolgozását is. A sziget legnagyobb értéke a Kék Lagúna, amely áttetsző kék vízével és fehér homokos tengerpartjával a szörfösök, búvárok, napimádók kedvenc helye.

like-post-icon